Eg�szen 1960-ig az oldenburgi volt az er�teljes testalkat�, de eleg�ns mozg�s�, neh�z hint�l�, a vil�g legt�megesebb melegv�r� lova. A lovassportok fejl�d�se sz�ks�gess� tette a sportra alkalmasabb egyedek kiteny�szt�s�t, ez�rt a sportc�l� �talak�t�st el�sz�r angol teliv�r m�nekkel, majd hannoveriekkel, westf�liaival, anglo-arabbal, holsteiniekkel, francia sportlovakkal v�gezt�k. H�res fedez�m�n volt a B�boln�n teny�sztett Gazal VII-es fia, Gazal I. arab m�n. A teny�szt�s sor�n nagy hangs�lyt fektettek a kancacsal�dok fenntart�s�ra, �gy lett az oldenburgi egy nemes, eleg�ns, kit�n� k�pess�g� sportl�. Kanca�llom�nya kb. 7. 000 teny�szkanca. A m�nek kiv�tel n�lk�l mag�nk�zben vannak.

Kiemelked� egyedei: Volturno (1976), Forever (1980), Mon Cherie (1980)

A mind�ssze 3500 kanc�t sz�ml�l� oldenburgi teny�szk�rzet napjainkban - Westf�lia mellett - a legeredm�nyesebb sportlovakat �ll�tja el�. Ebben n�h�ny �v alatt az addigi legeredm�nyesebb �s legjelent�sebb Hannovert, majd Holsteint is megel�zte. Oldenburg a sportl�teny�szt�sre val� �t�ll�skor saj�ts�gos utat j�rt be. Az alapanyag a legnehezebb melegv�r�, a r�gi oldenburgi l� volt, s a teny�szt�k az �t�ll�shoz a fajt�k legsz�lesebb palett�j�t haszn�lt�k fel.

Oldenburg 3 l�pcs�re osztotta az �talak�t�si programot. Az els� l�pcs�sben angol teliv�r m�nnel fedeztett�k kanc�ikat. A m�sodik l�pcs�ben a kanc�kat anglo-arab, trakehneni, francia h�tas vagy hannoveri m�nhez p�ros�tott�k. A harmadik l�pcs�ben m�r ugyanezen genetikai konstit�ci�j�, saj�t teny�szt�s� oldenburgi m�nekkel tervezt�k a konszolid�ci�t.

1972-ben a m�n�llom�ny 36 %-a angol teliv�r, 34 %-a hannoveri, 14 %-a oldenburgi, 8 %-a trakehneni, 4 %-a anglo-arab �s 4 %-a francia h�tas volt. Teh�t itt is a nemes�t�sben az angol teliv�r domin�lt, a hannoveri m�neknek is kb. 50 %-a volt teliv�r m�n fia.