A holsteini l� Ugr�zsenik �szakr�l A fajta fejl�d�s�re jellemz� az �lland� meg�jul�sra val� k�pess�ge, teljes�tm�ny�nek �s k�llem�nek a k�l�nb�z� korok ig�nyeinek megfelel� folyamatos �talakul�sa. Teny�szt�i �vsz�zadokon �t �gy alak�tott�k a fajt�t, hogy mindig a maximumra t�rekedtek, ez�rt a holsteini lovak rendk�v�l n�pszeruek voltak haszn�l�ik k�r�ben, ak�r a hadvisel�st vagy a k�zleked�st, ak�r a mez�gazdas�gi munk�kat vagy a lovassportokat vessz�k figyelembe.

Nem v�letlen, hogy sok m�s kulturl� fajta kialakul�s�ban is fontos szerepet j�tszottak. A XVI. sz�zadbeli Spanyolorsz�gban Holsteinb�l sz�rmaz� m�nek seg�ts�g�vel hozt�k l�tre a k�s�bb divatir�nyzatot teremt� spanyol-n�polyi t�pus� lovakat. A hannoveri fajta eredet�n�l is holsteini m�nek teny�szt�sbe �ll�t�s�val alap�tj�k meg a cellei m�ntelepet. Sokakban felmer�l a k�rd�s, vajon mi adja ezt a nagy energi�t, ami ebben a fajt�ban rejlik mind a mai napig. Mindenekel�tt az ide�lis teny�szhely - Schleswig-Holstein tartom�ny - kl�m�j�nak �s talaj�nak adotts�gai, a mez�gazdas�gi ter�letek hasznos�t�s�nak strukt�r�ja. Az �llattart�s sz�m�ra az �lland� legel�ter�letek fenntart�sa, ami a megfelel� csik�nevel�st biztos�tja. M�sodsorban a t�bb ezer ell� holsteini kanca �s a p�ros�t�sukhoz haszn�lt ivad�kvizsg�lt m�nek sora eml�tend�.V�g�l, de nem utolj�ra, a fajta ut�np�tl�s�nak optim�lis reproduk�l�sa �s felnevel�se mellett rendk�v�li jelent�ss�ggel b�r az a ragaszkod�s, amivel a holsteini tartom�nyban �l� teny�szt�k fajt�juk ir�nt viseltetnek. N�h�ny h�res l�teny�szt� csal�d �vsz�zadokon �t�vel� teny�szt�i munk�ja a mai napig elismerts�get �s megbecs�l�st jelent az ut�doknak. Igaz, hogy a h�rn�v viszont k�telez, �s a legt�bben igyekeznek megfelelni az elv�r�soknak (pl. Thorm�hlen csal�d). A holsteini fajt�nak soha nem volt alap�t� nagy m�nese, �s a l��llom�ny mindv�gig kisteny�szt�k tulajdon�ban, sz�tsz�rtan helyezkedett el. A kezdetekben n�h�ny kolostorban folyt olyan sz�ntu l�teny�szt�s, amely r�nyomta b�lyeg�t k�rnyezete l��llom�ny�nak fejl�d�s�re. A tagolts�gb�l ered� h�tr�nyok kik�sz�b�l�s�re �s az egys�ges fajta kialak�t�s�nak �rdek�ben a vil�gon els�nek Holsteinben hoznak l�tre l�teny�szt� egyes�letet 1883. m�rcius 15-�n. Az els� m�nesk�nyv kiad�s�t, a m�ncsik�nevel�-telep l�tes�t�se �s a tartom�nyi l�teny�szt� sz�vets�g megalak�t�sa k�vette. A teny�szt�si felt�telek fejl�d�se mellett a fajta is folyamatos v�ltoz�sokon ment kereszt�l. A kezdeti robusztus jellegu mez�gazdas�gi t�pust a k�z�th�l�zat fejl�d�s�vel olyan kocsil�v� kellett �talak�tani, amely az er� mellett kitart�ssal �s gyorsas�ggal is rendelkezett. A katonas�g l�ig�nye is megv�ltozott: a neh�z h�tas (k�rassz�r) t�pus helyett a k�nnyulovass�gi �llt hadrendbe. Ez sz�ks�gszeruv� tette a v�ltoz�st, mert a holsteini tartom�nynak mindig jelent�s bev�tele sz�rmazott a remond�k �rt�kes�t�s�b�l. A keresletnek a teny�szt�sre gyakorolt felhajt� ereje nem sokat v�ratott mag�ra. Az �j t�pus kialak�t�sa �rdek�ben az angliai m�nimportok folyamatoss� v�ltak. Az angol teliv�rek mellett a yorkshire kocsil� fajt�j� m�nek voltak a legn�pszerubbek. Az akkori kor k�vetelm�nyeinek legink�bb megfelel� t�pus kialakul�s�ban az ut�kor h�rom yorkshire-i m�n szerep�t emelte ki: Burlington Turk 1829-1845-ig, Owstwick 1846-1859-ig, Brillant 1847-1867-ig fedezett Holsteinben. Mindh�rom m�n pej sz�nu �s 170 cm feletti marmagass�g� volt. Sz�rmaz�sukban t�bb teliv�r m�n is fellelhet�, melyeknek k�z�s kapcsol�d�si pontjuk a verhetetlen csodal�, az 1764-ben sz�letett Eclipse. A XIX. sz�zad v�g�re hat klasszikus m�nvonal alakul ki a holsteini fajt�ban. Ezek k�z�l kiemelkedik a f�ltestv�r p�ros�t�sb�l sz�letett Achill (1877. �vi pej), melynek vonala az egyetlen, amely napjainkig is fennmaradt. Adjutant �s Ethelbert �ga m�g kancaoldalon n�hol fellelhet�, de Cicer� �s F�silier nem hagytak eml�t�sre m�lt� ut�dokat. A Radautzb�l ( Bukovina) sz�rmaz� sz�rke Amurath, a fest�i sz�ps�gu arab teliv�r Tajar fia, anyai oldalon shagya �s lipicai �s�kkel is rendelkezett. Hosteini teny�szmuk�d�se ut�n - 21 �ves kor�ban - �tker�lt a cellei m�ntelepre. A XX. sz�zad els� fel�ben a holsteini l�teny�szt�s azonos elvek szerint muk�d�tt, de az 50-es �vekben v�ls�gba ker�lt. Az 1948-as mennyis�gi cs�csponton t�bb mint 200 holsteini m�n fedezett k�zel h�szezer kanc�t. A drasztikus �llom�nycs�kkent�s miatt 1961-ben mind�ssze 1322 kanc�t fedeztettek a megmaradt 54 m�nnel. A fajta jellege a kor ig�nyeihez k�pest elavultnak tunt, ami felt�tlen v�ltoz�st k�vetelt. �jj�alak�tott�k a Schleswig-Holsteini L�teny�szt�k Sz�vets�g�t, majd az �j vezet�s a sportl�teny�szt�s ir�ny�ban koncepci�zus munk�hoz l�tott. Egy dolgot biztosan tudtak: hogy a m�npark drasztikus �talak�t�sa n�lk�l c�ljuk nem val�sulhat meg, �s az ehhez sz�ks�ges teljes�tm�nyt csak az angol teliv�r m�nekt�l v�rhatj�k. Az is kider�lt, hogy legal�bb 20-30 rem�nyteli m�nt kell kipr�b�lniuk ahhoz, hogy 2-3 olyan tehets�- ges �r�k�t�re bukkanjanak, amely lend�letet adhat a fajt�nak. A lend�let erej�re jellemz�, hogy a XX. sz�zadb�l el�z�leg eltelt hatvan �vben fedez� 20 angol teliv�rhez k�pest 1975-ig k�zel 50 �j teliv�r m�nt �ll�tottak teny�szt�sbe. Az elk�pzel�sek szerint a teliv�rek ut�ni - tehets�get mutat� - m�sodik �s harmadik gener�ci�s m�neket is a teny�szt�sbe �ll�tott�k. K�t �vtized kellett hozz�, hogy kirajzol�djon az a hat �j teliv�rvonal, amely hosszabb r�videbb ideig �letk�pesnek bizonyult: Anblick xx 1954-1965-ig, Cottage Son xx 1959-1963-ig, Frivol xx 1955-1972-ig, Manometer xx 1962-1967-ig, Marlon xx 1965-1981-ig, Ladykiller xx 1965-1979-ig �llt teny�szt�sben. A teliv�rek mellett nemes�t�k�nt haszn�ltak anglo-arab, anglo-normann �s arab f�lv�r fajt�j� m�neket. Az anglo-arab Ramzes-vonal ma Ramiro teny�szmuk�d�s�n kereszt�l fejti ki hat�s�t. A Holsteinben fedez� nyolc anglo-normann m�n k�z�l egy�rtelmuen a nemzetk�zi sportl�teny�szt�s legjobb ugr��r�k�t�j�nek sz�m�t� Cor de la Bry�re emelkedik ki toronymagasan. Pozit�v hat�sa m�g a harmadik m�ngener�ci�j�ban sem cs�kkent sz�mottev�en. A k�t Ibrahim ivad�k k�z�l csak Alm� Z vonala adott teljes�tm�nylovakat. A r�gi klasszikus holsteinib�l mind�ssze Farmese ut�n folytat�dik m�g Achill vonala, de teljes�tm�ny h�j�n ez is csak veget�l n�h�ny ki�regedett m�nnel. 1975-t�l napjainkig is folyamatosan t�bb tucat angol teliv�r m�nt pr�b�lnak ki, illetve �ll�tanak teny�szt�sbe a holsteini fajt�n�l. Jellemz�, hogy az eg�sz sportl�teny�szt� vil�g keresi az ugr��r�k�t� teliv�reket, de �j, �t�t� ereju m�n az ut�bbi id�ben nem ker�lt felsz�nre. A modern holsteini fajta hat, ma m�r klasszikusnak mondhat� teliv�rvonala k�z�l is csak kett� l�tszik fennmaradni a k�vetkezetes teljes�tm�nypr�b�k sor�n (Ladykiller xx �s Cottage Son xx). Term�szetesen �rnyoldalai is lesznek annak a folyamatnak, hogy a pedigr�kben szinte minden�tt csak Landgraf, Lord, Capitol �s Cor de la Bry�re nev�vel lehet tal�lkozni. A holsteini k�lleme soha nem volt teljesen egys�ges. Mind a korszakok, mind a m�nvonalak jelent�sen befoly�solt�k a megjelen�si form�kat. A teliv�r-genetika t�ls�lyba ker�l�s�vel lett a holsteini fajta egyre nemesebb, eleg�nsabb �s m�ra az egyik legkedveltebb sportf�lv�r t�pust k�pviseli. Testalkat�nak jellemz�i: a f�lv�r jellegu, de nem t�l kicsi fej, melyhez laza tark�val kapcsol�dik a hossz�, �velt, j�l illesztett nyak. Marja kifejezett �s h�tba ny�l�. H�ta �s �gy�ka hosszabb ugyan, de nem t�l laza. Lapock�i hossz�ak, d�ltek, fara terjedelmes �s lejt�s. A sz�gy kell� sz�less�gu �s m�lys�gu. A l�bak ar�nyosan hossz�ak, izmosak �s a nagyobb hib�kt�l mentesek. Mozg�sa laza, eleg�ns, t�r�lel�. �tlagos m�rete: marmagass�g (bottal m�rve) 165-172 cm, �vm�ret 185-195 cm, sz�rk�rm�ret 21-22 cm. Sz�ne: a leggyakoribb a pej �s annak k�l�nb�z� �rnyalatai, sok a sz�rke, megtal�lhat� a fekete, �s csak elv�tve fordul el� a s�rga sz�n. A k�llem term�szetesen csak m�sodlagos a holsteini fajta eset�ben, mert ha nem p�rosul teljes�tm�nnyel, akkor - k�l�n�sen a m�nek eset�ben - nem kap a teny�szt�sben szerepet. Ennek k�sz�nhet�en n�h�ny fajs�lytalan k�llemi hib�t megbocs�that�nak tartanak, de a teljes�tm�nyt befoly�sol� probl�m�k minden esetben kiz�r� oknak sz�m�tanak. A holsteini l� haszn�lhat�s�g�ra jellemz�, hogy a lovassportok szinte minden �g�ban k�pes a cs�csra �rni. A legjobb teljes�tm�nyeket m�gis a d�jugrat�sban produk�lt�k Vil�gkup�kt�l az olimpi�kig. A m�ltb�l Meteor, Retina �s Romanus, a jelenb�l Libero, Taggi, Classic Touch, valamint Calvaro, Corrado �s Cassini neve minden lovas sz�m�ra ismer�sen hangzik. Militaryban Albrant, Madrigal, Feine Dame, Ricardo �s Calgary, d�jlovagl�sban Montevideo, Marmor, Granat, Corlandus �s t�rsaik szereztek dics�s�get a holsteini teny�szt�knek. A holsteini fajta sok orsz�gban alapozta meg a sportl�teny�szt�s j�v�j�t. A legjelent�sebb kapcsolata Hollandi�val, Sv�dorsz�ggal �s Magyarorsz�ggal alakult ki �s jelenleg is ezekben az orsz�gokban haszn�lj�k a legt�bb holsteini m�nt. Magyarorsz�gon a holsteini fajta a tudatos l�teny�szt�s kezdet�t�l jelen volt. Mez�hegyes alap�t�s�nak egyik fontos momentuma a kiindul� kancaanyag szakszeru �sszev�logat�sa. A teny�szc�l a katonas�g �ltal haszn�lt l��llom�ny testt�meg�nek �s haszn�lati tulajdons�gainak jav�t�sa, ennek �rdek�ben a k�tsz�z szil�rd szervezetu, de kistestu moldvai, cserkesz �s magyar kanca mellett - az anyai hat�st kihaszn�lva - 150 v�logatott holsteini teny�szkanc�t is import�ltak. Ezek adt�k a biztosan �r�kl�d� testt�meget �s a megfelel� csontalapot a teny�szt�s megindul�s�hoz �s a mez�hegyesi fajt�k kialakul�s�hoz. A holsteini fajta �jabb t�meges megjelen�s�re haz�nk l�teny�szt�s�ben k�zel 200 �vet kellett v�rni. 1960-ban l�teny�szt�s�nk akkori vezet�i r�d�bbentek arra, hogy a hagyom�nyos magyar fajt�k a mez�gazdas�gi fogatos haszn�lat c�ljainak megfelel� szelekci� k�vetkezt�ben alkalmatlanok lettek a modern sportk�vetelm�nyek el�r�s�re. Az �j szeml�letnek megfelel� t�pus kialak�t�sa �rdek�ben t�bb �vtizedes szelekci�s szakaszra lett volna sz�ks�g, melynek �ldozatait �s hatalmas szakmai munk�j�t nem v�llalt�k fel, �s a k�nnyebb, l�tv�nyosabb fajtav�lt�s mellett d�nt�ttek. Az orsz�g t�bb nagy teny�szet�be f�leg hannoveri m�neket import�ltak. Az els� holsteini m�n, Ramzes Junior 1963-ban �rkezik Mez�hegyesre, �s r�gt�n a "m�ly v�zbe ker�l". A mind�ssze 160 cm-es marmagass�g� h�rom�ves m�ncsik�nak nincs saj�t teljes�tm�nye, de apai �gon biztat� a pedigr�je. M�r az els� �vj�rata bizony�tja, hogy sikeres volt a k�s�rlet. Mind�ssze 5 �vig fedez Mez�hegyesen, de szerepe meghat�rozza a tov�bbi teny�szir�nyt. A m�n ezek ut�n Dalmandra, Mez�keresztesre �s v�g�l Enyingre ker�lt. Mez�hegyesen Ramzes Junior ut�n import teliv�rek fedeznek, majd 1970-ben megv�s�rolj�k az ivad�kai militaryteljes�tm�nye alapj�n N�metorsz�gban is megbecs�lt Aldato nevu 12 �ves t�rzsm�nt. 1973-t�l a Ramzes vonal� kanc�k fedeztet�s�re Ramzes Junior apj�nak egy j� mozg�s� sz�rke sz�nu unok�j�t, a Rittersporn II (Rubin) nevu m�nt is teny�szt�sbe �ll�tj�k, mik�zben m�r az els� Ramzes Junior ut�ni t�rzsm�n-gener�ci� is fedezni kezd az orsz�gban. Amikor a teliv�r m�nek szerepe megn�tt a holsteini fajta moderniz�l�s�ban, Magyarorsz�gnak is lehet�s�ge ny�lott a Holsteinben fedez� id�sebb teliv�r m�nek megv�s�rl�s�ra. �gy ker�lt Mez�hegyesre Waldenser xx �s Korhely xx (Korenbleem), Enyingre pedig Sobri J�ska xx ( Sable Skinflint). A sport t�pus� l�teny�szetek �rdekl�d�se fokozatosan a holsteini fajta fel� ir�nyult, ez�rt t�bb �j m�n is az orsz�gba ker�lt. Ezek k�z�l eml�t�st �rdemel a sz�rke sz�nu Magister (Manometer xx ut�n), a pej sz�nu Haramia (Malteser) �s a fak� Martal�c (mindkett� Marlon xx vonal�b�l). A szint�n teliv�r apas�g� Fokos (Freeman, Frivol xx ut�n) Apajpuszt�n �s Mez�hegyesen fedezett. Korai elhull�sa nagy vesztes�g volt, mivel csik�i szinte kiv�tel n�lk�l tehets�gesnek bizonyultak. A s�rga sz�- nu Toborz�t (Tumbled xx) Enyingre v�s�rolt�k meg. Ivad�kai hamarosan a magyarorsz�gi ugr�ranglista �l�re ker�ltek, �vekre biztos�tva apjuknak az els� helyet a legjobb �r�k�t�k rangsor�ban. Toborz� teny�szkarrierj�re jellemz�, hogy csup�n eredeti holsteini import kanc�kt�l t�bb mint t�z fedez�m�n ivad�ka sz�letett (pl. Lend�let). A 70-es �vek v�g�n m�r nemcsak m�neket, hanem teny�szkanc�kat is import�ltak Enyingre �s Mez�hegyesre. Szerencs�re t�bb j� kanc�t is siker�lt v�s�rolni, melyek m�g n�metorsz�gi p�ros�t�sok eredm�nyek�nt Magyarorsz�gon ellik meg csik�ikat. Az �gy sz�letett m�ncsik�k k�z�l Mez�hegyesen a Marlon xx vonal� Merano �s a Manometer unoka Mefiszto lett fedez�m�n. Enyingen Fernando (Farnese ut�n) bizonyult alkalmasnak arra, hogy fiatalon teny�szt�sbe �lljon. Id�k�zben a Holsteini Sz�vets�g az Anblick xx vonal fel�leszt�se c�lj�b�l visszav�s�rolta a 27 �ves Aldat�t Mez�hegyesr�l. Hely�re a Ramzes vonal er�s�t�se �rdek�ben a pej sz�nu Roberto �rkezett. Napjainkban felgyorsult a holsteini m�nek be�raml�sa Magyarorsz�gra. Ebben nagy szerepe volt a mesters�ges term�keny�t�s elterjed�s�nek, t�bbek k�z�tt a hortob�gyi mesters�ges term�keny�t� �llom�snak, ahol 1993 �ta k�vetkezetesen k�l�nb�z� vonal�, m�r kipr�b�lt holsteini m�neket haszn�lnak, melyeket a Holsteini Sz�vets�gt�l b�relnek. Az els� �vekben k�t t�meges - egykori k�runggy�ztes m�n - Larin�ro �s Lucky Lionell mutatkozott be l�tv�nyos csik�kkal, majd a militarysportban eredm�nyes Calgary fedezett M�t�n. A rendk�v�l j� st�lusban ugr� kisebb termetu Campione �s a k�v�l� �r�k�t� t�meges Romino j�l kieg�sz�tett�k egym�st. A sorban - a legeredm�nyesebb holsteini m�n - Landgraf fia - Leonid k�vetkezett, majd Cassini II, Coriander �s Alcatraz neve biztos�tja napjainkban is a sportl�teny�szt�k sz�m�ra azt a b�s�ges v�laszt�kot, amely t�z �ve m�g szenz�ci�sz�mba ment volna. Ma m�r szinte mindegyik holsteini m�nvonal k�pvisel�je megtal�lhat� n�lunk is: Landgarf ut�n Lupus �s Lascadell, Lord fiai k�z�l Le Matin, Laurenz �s Luigi. A Capitol ivad�kok k�z�l Catani, Campari �s Colato is itt fedez. A legn�pesebb Cor de La Bry�re fiainak �s unok�inak sora: Castor, Cannon Ball, Carrado, Coradus, Corino �s Colonado. A Ramiro unoka Rodrigo, valamint az Alme Z ut�ni Amati �s Acorn a Dun�nt�lon tal�lhat�k. Az �jabb teliv�r keresztez�sb�l sz�rmaz� Gressini �s Stauffenberg nev�vel kor�ntsem teljes a felsorol�s, mivel m�g egyszer ennyi m�n kapott Magyarorsz�gon fedeztet�si enged�lyt, a m�lyhut�tt sperm�k felhaszn�l�s�t nem is sz�m�tva. Jellemz�, hogy a teny�szt�si koncepci� n�lunk is a nemzetk�zi sportl� ir�ny�ba tol�dik el, �s keverednek a n�met, a francia, valamint a holland m�nvonalak az �ppen aktu�lis beszerz�si lehet�s�gek szerint. Fajtak�rd�sben a magyarorsz�gi teny�szhelyek k�z�l csak a g�nti m�nes maradt k�vetkezetes, Mez�hegyes �s Enying sem ragaszkodott a holsteinihez. Ennek ellen�re elmondhat�, hogy haz�nk sportl��llom�ny�nak genetikai h�ttere els�sorban a holsteini fajt�ra �p�l. K�pek: